A Kotori-öbölbe akár hajóval, akár szárazföldön érkezünk ugyanaz a csoda történik velünk: a vidék elvarázsol, és ha elutazunk, a varázslat örökre megmarad.

Az utazó úgy látja, mintha a hegyek széttörtek volna és engedték volna, hogy a tenger közéjük folyjon. Ez a természeti jelenség egyedülálló az Adrián. Ez a legdélebbi fjord Európában. A hatalmas, ezer méter feletti hegyek megvédik a tengerpartot a hűvös hegyi klímától. Míg a hegyek csúcsain hó van, lent a völgyben virágoznak a rózsák, igazi mediterrán hangulat uralkodik agavék, pálmák, mimózák, leanderek, és kivi bokrok között. A több százezer turista a világ minden részéből érkezik Kotorba.

Az óceánjáró hajók, több ezer vendéggel a fedélzetükön áprilistól novemberig rendszeres látogatói a kotori kikötőnek. A repülővel érkezőknek mindössze tíz kilométert kell megtenniük közúton és máris megpillanthatják a fjord központját, Kotort.

Elkápráztatott szemünkkel nézzünk körül a Lovcen-hegység tövébe települt, több mint kétezer éves falakkal körülvett középkori városnegyedben, amely a világörökség része.

Az óváros kényelmes sétával egy óra alatt bejárható, de a rengeteg látnivaló miatt ennyi idő alatt nem sokan teljesítették még a "túrát". Az ódon hangulatú városrészben templomok, paloták, kávézók, éttermek váltogatják egymást. Kotor azonban nemcsak látnivalóiról nevezetes, hanem kulturális- és oktatási központ is. A Kotori Tengerészegyletet már 809-ben megalapították, és azóta is tengerészek sorát képzik. De híres a zenei oktatás és nem utolsó sorban kiváló sportolókat is nevelnek Kotorban. A város vízilabdásai a világ legjobbjai.

A hely szellemisége megragadott több amerikai filmsztárt is. Többen itt alakítottak ki rezidenciáját. A kedves utazó ugyanazt tapasztalja, mint a filmcsillagok: egy varázslatot.

Kotor óvárosa - amely az Osztrák-Magyar Monarchia hadikikötője volt - látnivalókban gazdag. Kijelenthetjük, a montenegrói tengerparton nincs másik olyan település, ahol több az építészeti remekmű.

A látnivalók sora az 1555-ben épült tengeri kapuval kezdődik. Egyébként az óvárosba beléphetünk a déli és az északi kapun is. A főkapun belépve azonnal szembetűnik az őr- és az óratorony. A hatalmas téren magasodik a hercegi palota, tövében kávézókkal. Ha a téren nyugat felé tartunk, kijutunk a Citadellára, ahonnan megcsodálhatjuk a kotori kikötőt. A citadella alatt több emelet mélységben helyezkedik el a híres szórakozóhely, a Maximus. Visszatérve az óratoronyhoz felfedezhetjük a Napóleon korabeli színházat, az egykori fegyverraktárt és több palotát: a Bizantit, a Belucit, a Dragot és a Pima család rezidenciáját.

Az óvárosban nincs hiány templomokban és kolostorokban. A Szent Triphun-katedrális Kotor egyik jelképe, amely már 1166-ban állt.

Érdekes a Szent Pál-, a Szent József-, a Szent Anna-, a Szent Mária templom is. A Szent Lukács templom 1195-ben épült. Először katolikus, majd ortodox hívők tartották itt az istentiszteletet. Ezen kívül több kolostor és kápolna is található az óvárosban. Noha az óvárost már megcsodáltuk, még sincs vége a fantasztikumoknak.1350 lépcsőn felkapaszkodunk a 260 méter magas dombon megépített várost védő Szent János-erődhöz. Lélegzetelállító látvány tárul szemünk elé: bámulatos a panoráma az öblöt körül vevő hegykoszorúval.

Visszatérve az óvárosba, a várfalakon kívül nyüzsgő hal- zöldség- és gyümölcs piacra lelünk. Itt minden megkapható, ami szem szájnak ingere. Kóstoljunk meg mindent, a gránátalmától az olíva bogyóig. Ha jól belaktunk nem árt egy kis séta a pálmafás yacht kikötőben.

A tengerparti városból, Kotorból lélegzetelállítóan szép út, az "aranyút" szerpentinje visz a kőkorszakban is lakott területre.

Szinte minden kilométerkőnél megállhatunk fotózni, videózni. Az út elején a Kotori öböl panorámája lenyűgözi az utazót.

A táj nem fukarkodik szépségekben: zöldülő rétek, hatalmas sziklaóriások a fennsíkok közepén. Körös-körül sűrű növényzettel benőtt hegyoldalak és égbenyúló, helyenként hótakaróval borított kopár hegycsúcsok. Az út a Lovcen 1000 méteres fennsíkjáig kúszik fel, majd eléri Njegusi falut, ahol a montenegróiak ma is nagy tiszteletben tartott vallási-világi uralkodója II. Petar Petrović Njegoš született.

A zseniális irodalmár a dinasztia nemzetközileg is legismertebb uralkodója volt. Ő alapította meg Crna Gora első iskoláját.

Korai halála miatt - 38 évesen hunyt el - nem érhette meg Crna Gora függetlenségét, amelyet 1878-ban kiáltottak ki több évszázados idegen hódítók elleni felszabadító harc után. Njegusban készül Montenegró két különlegessége a njegusi prsut és a njegusi sir. A gyógynövényekkel füstölt és legalább egy évig szárított sonka, a prsut a montenegróiak nemzeti ételspecialitása. Csakúgy, mint a tehéntejből készített, gomolyához hasonlító sajt, a sir. Aki Njegusiban kirándul feltétlenül kóstolja meg a nemzeti eledelt. Sonkát, pálinkát, mézbort jó áron biztonsággal vásárolhatunk a házaknál.

A Lovcen Nemzeti Park nem hagyható el anélkül, hogy ne hajtanánk főt a püspökfejedelem II. Petar Petrović Njegoš előtt.

A mauzóleumig gyönyörű út vezet. Sziklaszirtek, fennsíkok, kisebb völgyek váltogatják egymást. Érdemes többször megállni és kiszellőztetni a kristálytiszta levegőben tüdőnket. Az elhunyt fejedelem kívánsága volt, hogy a Lovćen csúcsán egy templomban temessék el. Az 1650 méteres csúcson megépített gigantikus mauzóleum kiemelkedik környezetéből. A mauzóleum lépcsőiről jó idő esetén átlátni Olaszországba.

Az épületen belül is minden a hatalmasságot jelképezi. A fejedelem ülő gránitszobra 30 tonna és közel négy méter magas. A mauzóleum a crnagorac nép szent kegyeleti helye. A fejedelem fő irodalmi művét, a Hegyek koszorúja eposzt 30 nyelvre fordították le. Magyarul is olvasható.

A Lovcen Nemzeti Park határán helyezkedik el Cetinje, a fejedelmek fővárosa.

Montenegró szellemiségének, történetiségének jelképe. A város, melyet a 15. században alapítottak, a nevét a Cetinje folyóról kapta. Amikor 1878-ban a nagyhatalmak Montenegrót elismerték önálló államként, Cetinje lett a főváros. Ma is több ország konzulátusa található itt.

A környék egyik legrégebbi épülete, a Vlaska Crkva templom 1450-ben épült.

Szintén ebből a korból származik a város legjelentősebb műemléke, a Szent Péter kolostor. Több montenegrói uralkodó sírhelye is megtalálható az épületben. Érdemes megtekinteni a Biljardat, II. Petar Petrović Njegoš palotáját és vele szemben fekvő Nikola király palotáját.

Páratlan élményben lesz részünk, ha a kotori hajókikötőből elhajókázunk a közeli Kék Barlanghoz.

Tessék megkapaszkodni. No nem azért mert hajónk olyan szélvész gyorsan halad, hanem mert a óvárostól elindulva olyan természeti csoda vár ránk, mely párját ritkítja.

A Kotori-öbölben hajókázva páratlan látvány után érkezünk meg a turisták számára igazi attrakciót nyújtó Kék Barlanghoz, a Plava Spiljához. A különlegessége abban van, hogy a tenger itt hihetetlenül tiszta, a barlang falairól visszatükröződik a beszűrődő napfény és a vizet csodálatos kékre színezi. Ezért kapta a Kék barlang nevet.

A Kék Barlangnak két bejárata van. A barlang területe igen nagy, közel kétszáz négyzetméteres,

éppen ezért egyszerre több hajó is elfér benne. A víz mélysége a barlangban 3 - 5 méter, a barlang magassága 9 méter. Álljunk csak meg, mint ahogy azt az idelátogató turista hajók teszik és mártózzunk meg. Hova tűnt a barnaságunk? Egyszeriben bőrünk színe kékre változik. De nem kell megijedni, ez csak addig tart, míg úszkálunk a világoskék vízben.

A Mamula-szigeten a 19. század közepén erődítményt építettek.

A sziget nyolcvan százalékán épült ki vár, amely a Kotori-öböl bejáratát védte a betolakodóktól. Az erődöt a két világháborúban hadifogolytábornak használták. A toronyból gyönyörű a kilátás a nyílt tengerre. Ez a lakatlan sziget nem csak történelmi sétára invitál, hanem kitűnő strandolási lehetőséget is nyújt.

A Kotori tengeröböl bármely partján utazunk szemünk elé tárul két kicsiny sziget, a Szent Görgy és a Szirti Madonna.

A kishajók a kotori kikötőből 20 perc alatt eljutnak az öböl két gyöngyszeméhez. A Szirti Madonna-szigeten épült templom mellett múzeum és kincstár is helyet kapott. Itt látható a világhíres Madonna kép, amelyet egy hajóskapitány felesége saját hajából és aranyszálakból készített.

A legenda szerint az öbölbe érkező hajók kapitányai a sziget helyén egy követ dobtak a vízbe, hogy kiengeszteljék a tenger isteneit.

A sziget gyorsan elkészült és Szűz Mária tiszteletére egy templomot is felépítettek. Itt a mai napig is működik a Benedek-rendi kolostor. A kotoriak azonban a kis szigetet erődként is használták a 16. században. Ezért az akkori püspök, pápai beleegyezéssel, kitagadta a lakosságot és egy évtizedig nem tarthattak ott misét. A crnagorák viszont büszke, makacs emberek és a közelben felépítették a Szirti Madonna szigetet és felhúztak egy templomot is, amit az idők alatt folyamatosan bővítettek.

A perasti fesztivál idején, július 22-én csónakokkal érkeznek a helyiek a szigetecskéhez és követ dobnak a tengerbe. Ezzel emlékeznek a majd fél évezreddel ezelőtti építésére. A szigeten esküvőket is tartanak. Nemcsak a helyiek jönnek ide örök hűséget fogadni, hanem a külföldiek is, hiszen a szigetnek egyedi varázsa van.

Porto Montenegrót néhány éve kezdték építeni a tivati hadihajó kikötő helyén, amelyet magyar és kanadai üzletemberek vásároltak meg.

Porto Montenegró látványosabbra tervezték, mint Monte Carlót. A külső Kotori-öbölben épülő kaszinóvárosnak nagy része már elkészült. A modern és a klasszicista építészet remekei egyaránt megtalálhatók.

Porto Montenegróban több száz hajó parkol.

Láthatók a milliárdos yachtok és a kisebb vitorlások is a pálmafás kikötőben. A parton luxus üzletsor, kávézók, éttermek sorakoznak. Természetesen több kaszinó is működik a luxus szállodákban és apartman házakban. Az utcákon bárki sétálhat, külön engedély nem kell a kaszinóváros látogatásához.

 A 2010-es évek elejétől már remek út vezet a Kotori-öbölből a Durmitor Nemzeti Parkba. Kotorból, kényelmesen, két óra alatt elérhető autóval Zabljak, a park központi települése, a rohamosan épülő és szépülő alpesi városka.

Éveken át nagyon nehezen lehetett megközelíteni a Durmitor Nemzeti Parkot,tulajdonképpen a tengerpartról csak jókora kerülővel lehetett eljutni a hegységrendszer szívébe, a világ második legnagyobb kanyonjához a Tara kanyonhoz és az 1500 méter feletti tengerszemekhez. Mára minden akadály elhárult.

A park hegyei Montenegró északi részén helyezkednek el. Legmagasabb csúcsa a Bobotov Kuk, 2523 méter.

Ez egyben Montenegró legmagasabb pontja is. A Bobotov hegy a mini állam egyik síparadicsoma, amely csak néhány kilométerre terül el Zabljaktól. A hegységrendszerben még további hat, kétezer méter feletti csúcs található. Aki gyalog vagy kerékpárral szeretné bejárni a hegyeket nem bánja meg, hiszen páratlan élményben és látványban lesz része.

A nemzeti park 5400 hektárt foglal el. Jó részét borító őserdő az egyike annak az utolsó háromnak, amely Európában még megtalálható.

A Nemzeti Parkban több mint kétszáz növény él, közülük száz féle fa. A legtöbb fa több mint 400 éves és eléri az 50 méteres magasságot is. A 150 féle madár mellett láthatunk őzeket, szarvasokat, az erdők mélyében rókákat, farkasokat, vaddisznókat és medvéket. Nem véletlenül nyilvánította az UNESCO 1980-ban a Világörökség részévé a Durmitor Nemzeti Parkot.

A nemzeti parkban, 1520 méter magasságban fekszik a híres Fekete-tó, a Crna jezeró.

A tó körül meseszép túraútvonal kanyarog, az ösvények sokszor próbára teszik a kirándulót, de megéri egy két kidőlt fát megmászni. Az útvonal karbantartott és biztonságos, amely elvezet a Ledena Pecina jégbarlanghoz, vagy több más kilátóhoz.

Az egykori Jugoszláviában a hegységrendszer 1942 és 1943 között remek búvóhelyet biztosított Titó partizánjainak a németek elleni II. világháborúban.

Érdemes korán reggel elindulni a tengerpartról, ha raftingolni szeretnénk a 80 kilométer hosszú Tara-kanyonban.

A hosszabb, rövidebb túrák délelőtt és közvetlenül ebéd után indulnak. Magunk is szervezhetjük raftingunkat, nem kell feltétlenül az irodákra hagyatkozni. A rövidebb túrák 40 euróba kerülnek, míg a hosszabbakat 55-60 euróért kínálják. Aki benevez, feledhetetlen élménybe lesz része. Feltéve ha, nem "aszályos" telet fogunk ki, ami után bizony nyáron a Tara folyóban is csak csörgedezik a víz. Jobbára azonban hatalmas víztömeg zúdul Bosznia-Hercegovina felé a Tara kanyonban, amely az amerikai Colorádó után a világ második legnagyobb kanyonja. A kanyon lélegzetelállítóan döbbenetes látványt nyújt a maga 1300 méteres sziklafalaival. Ugyanakkor a zöld növényzet a bőséges téli csapadékról tanúskodik. Télen nem ritkaság a négy-öt méter vastag hótakaró.

Montenegró San Remója, a luxus nyaralókkal, villákkal ékesítette Prznói part.

Mellette fekszik a 18 hektáros ősfákkal és egzotikus nővényekkel borított park, amely a szerb királyi dinasztia egykori palotáját övezi. A luxus szobás szállodának külön öble van, amit a tenger felöl napkeltétől napnyugtáig őriznek. Ha a luxusból még mindig nem elég, akkor pillantsunk be Sveti Stefánra. Mintha egy kőből készült hajó félig elsüllyedt volna. Igazán jól tartja magát, pedig már hatszáz éve települést hordoz a fedélzeten.

Az egykori halászfaluból, igaz megtartva a hagyományos építkezést, szuper apartman szállodákat alakítottak ki.

Ötven évvel ezelőtt megkapta a világ legexkluzívabb nyaralóhelye titulust. Államfők, magas rangú politikusok, iparmágnások, film csillagok, híres sportolók vendégeskedtek a 2000 dolláros villákban. Többek között II. Erzsébet angol királynó, II. Umbertó olasz király, Kirg Douglas, Claudia Schiffer, Chaplin és Sophi Loren is rendszeresen nyaralt itt. Az olasz díva és filmcsillag, amikor megérkezett és körülnézett, így fogalmazott: „Olyan ez a sziget, mintha gyermekkorom legszebb meséjébe érkeztem volna.”

Budva óvárosa pici szigeten épült, de néhány századdal ezelőtt keskeny homokos sávval összekötötték a szárazfölddel.

Az óvárost a XV. században erős falakkal, várkapukkal, tornyokkal vették körül. A belvárosban pici, szűk utcák találhatóak, melyek terekbe torkolnak, ahol történelmi jelentőségű épületek, templomok között sétálhatunk Bármelyik városkapun lépünk be, elénk tárulnak a középkori itáliai építészet remekei. A városfalat például a velenceiek a 17 században átépítették. A tengerből szinte kinövő erődítmény alapjait még a görögök rakták le. A várkastéllyal és a citadellával együtt tekintélyt parancsoló. A sikátorokban sétálva az embernek olyan érzése támad, mintha visszaforgatták volna az idő kerekét.

Budva, a színház, a fesztiválok, és az ünnepek városa mára zsúfolttá vált, de megtekintését nem szabad kihagyni.

Kávézók, színvonalas árukat kínáló butikok galériák, műtermek sorakoznak egymás után. A part menti sétányon egészen Budva óvárosáig éjjel-nappal kínálják a helyi specialitásokat. A jellegzetes ételek levélhalból, pisztrángból, polipból, tintahalból és angolnából készülnek. De érdemes megkóstolni a homárt, a királyrákot és a Tivat környékén tenyészetett, sajátságosan ízesített fekete kagylót. A montenegrói konyha az olívaolaj használatán alapszik, a legrégebbi olajfa több mint 2000 éves, Stari Barban található. A halakat gradele, lešo, brodet és roston sütéssel készítik el. A halakat sütés után bekenik fűszernövénnyel, legtöbbször rozmaringgal. Öntetként adják a fokhagyma szószt. Mellé olíva olajban megforgatott salátát és zöldséget tálalnak.